Albert Einstein, a német születésű, zsidó származású fizikus 1914 és 1933 között Berlinben tanított, majd Hitler hatalomra jutása után az Egyesült Államokba menekült. Berlini munkája mellett a húszas években gyakran járt át Leidenbe előadásokat tartani, ott szövődött barátság közte és Ehrenfest között, akinek a papírjai között találták meg a szóban forgó kéziratot. Az 1924. decemberre dátumozott "Egyatomos ideális gázok kvantumelmélete" címet viselő 16 oldalas kézirat Einstein egyik utolsó nagy áttörésnek minősített munkája, melyet a berlini Porosz Tudományos Akadémia publikált 1925 januárjában. A felfedezés az egyetem egyik hallgatója, Rowdy Boeyink nevéhez fűződik, aki Paul Ehrenfest, holland fizikus archívumában keresgélt anyagot értekezéséhez.
Két oldal az anyagból - klikk a képekre a nagyobb változathoz
A jellegzetes macskakaparásszerű írás tele van további feljegyzésekkel és beszúrásokkal, sőt a kéziratot átvevő Carlo Beenakker professzor szerint több lapon még ujjnyomok is felfedezhetők. Az egyetem nem adja ki a kezéből a papírokat, Einstein ott tett látogatásainak emlékeként kezelik, azonban a kéziratról nagyfelbontású felvételeket készítettek, melyek megtekinthetők a Lorenz Intézet weboldalán.
1995-ben Ketterle vezetésével a Coloradói Egyetem és az MIT egyik csoportja 1 mikrokelvin (azaz 1 milliomod Kelvin) alá hűtött gázokat, melynek során felfedezték az anyag új halmazállapotát, az ún. Bose-Einstein kondenzátumot, melyben a részecskék sűrű sorokban mozognak, nem pedig egymástól függetlenül, szabadon röpdösnek. Azóta nagyon sok kutatócsoportnak sikerült nanokelvin nagyságrendű hőmérsékletetre gázokat hűteni; a legalacsonyabb hőmérséklet eddig 3 nanokelvin volt. Az MIT által nemrég beállított új rekord 500 pikokelvin, ennek a hatodrésze. |
Az írás szerint a gázrészecskék abszolút nulla fok közelében egy olyan alacsony energiaállapotot érnek el, hogy egy nagyobb "mono-atomba" csoportosulnak össze. Az elméletet egy indiai fizikussal, Satyendra Nath Bose-zal közösen dolgozták ki, innen származik ezen elméleti anyagállapot elnevezése, a Bose-Einstein kondenzáció. 1995-ben a Colorado Egyetem tudósai, Eric Cornell és Carl Wiemann előállítottak egy ilyen kondenzációt a rubídium elem egy gázával, melyért 2001-ben elnyerték a fizikai Nobel-díjat is.